Az allergiás nátha egy nagyon hétköznapi, egyre gyakrabban előforduló, ugyanakkor alábecsült betegség. Befolyásolja az életminőséget, és olyan súlyosabb betegségekhez vezethet, mint például az asztma.
EPIDEMOLÓGIAI HÁTTÉR
Az elmúlt 60 évben a légzőszervi allergiák gyakorisága folyamatosan növekedett; ezt gyakran “allergiajárványként” is emlegetik. Egy erre magyarázatot kereső elmélet higiéniai hipotézise szerint életünk korai szakaszában nem szembesülünk kórokozókkal (pl. vírusok, baktériumok), immunrendszerünk nem tudja megfelelően szabályozni a reakcióit, és ártalmatlan vegyületek heves immunválaszt váltanak ki. Az allergia ennek a túlzott és nem kívánt immunválasznak az eredménye.
Ismert tény az is, hogy allergiás szülők hajlamosabbak allergiás gyermekeket világra hozni, így elmondható, hogy az allergia kialakulásában génjeinknek is nagyon fontos szerepe van.
Az allergiás nátha a leggyakoribb allergiás megbetegedések közé tartozik, becslések szerint pedig 5-ből 1 ember – gyermekek és felnőttek egyaránt – szenved tőle.
ALLERGIÁS TÜNETEK
Az allergiás náthát számos tünet jellemzi, ilyen például az orrfolyás, a viszketés, a tüsszögés és az orrdugulás. Utóbbi valószínűleg a leginkább zavaró tünet, mivel befolyásolja az alvás minőségét, ezáltal pedig életminőségünk egészét. Sőt, az allergiás nátha gyakran együtt jár az allergiás kötőhártya-gyulladással (könnyező, viszkető, vörös szem) és az asztmával, ami több mint 300 millió embert érint világszerte. Az asztmát köhögés, zihálás, légszomj és nehézlégzés jellemzi, ami adott esetben olyan súlyos is lehet, hogy kórházi kezeléshez vagy akár halálhoz vezet.
Az allergiás nátha egyéb szövődményei, mint például a középfülgyulladás (otitis) és az arcüreggyulladás (sinusitis), különösen, ha nem kezelik, hosszabb ideig befolyásolhatják a beteg általános közérzetét.
ALLERGÉNEK
Számos allergén okozhat allergiás náthát. A szezonális náthát (szénanátha) pollen okozza. Az egyik leggyakoribb allergén a pázsitfű-félék pollenje. Legalább 10 különböző fűféle okoz allergiát (pl. réti perje, mezei komócsin), ezek pedig világszerte megtalálhatóak. Ezzel szemben a csillagpázsit (Bemuda-fű) gyakrabban fordul elő trópusi és szubtrópusi éghajlaton. Allergén szempontból a fák is nagyon fontosak: a földközi-tengeri régióban az olajfa- és a ciprus pollen a leggyakoribb, míg Közép- és Észak-Európában a nyír. A gyomok is allergének: a parlagfű nagyon gyakori Észak-Amerikában és Európában, az üröm Közép-Európában és a földközi-tengeri régióban.
Ha az egyén allergiás a környezetében előforduló mindennapos (vagy majdnem mindennapos) allergénekre, akkor perenniális (egész éven át tartó) nátháról beszélünk, ami jóval zavaróbb állapot, hiszen a tünetek egész évben fennállnak, nemcsak a beporzási időszakokban. A legfontosabb perenniális allergének a házi poratkák, a háziállatok (különösen a házimacskák és kutyák) hámszövete, valamint a penészgomba, ami nedves környezetben gyakran előfordul.
A DIAGNÓZIS FELÁLLÍTÁSA
Az allergológus elsődleges célja, hogy megtalálja az allergént, ami felelős a beteg tüneteiért. A diagnózis felállítása elsősorban speciifikus vér- és bőrteszttel történik. Az eredmények alapján az allergológus előírhatja a tüneti kezelést, és ami még fontosabb, specifikus immunterápiát javasolhat előre megbeszélt menetrend szerint.
Az allergiás nátha területén azonban az egyik leggyakoribb probléma az aluldiagnosztizáltság, azaz, hogy különböző okok miatt nem minden beteg kér tanácsot szakorvostól. Sokan úgy vélik, hogy az allergia átmeneti állapot, magától elmúlik, ami egyértelmű félreértés, hiszen a kutatások szerint az allergiás náthában szenvedő gyermekek legfeljebb körülbelül 20%-a fogja kinőni a tüneteit a következő néhány évben. Másodsorban a betegek nagyon gyakran alábecsülik a tüneteiket, és azt hiszik, azok nem fontosak. Ez azonban csapdahelyzet, mert, ahogy korábban említettük, ha az allergiás náthát nem kezelik, az súlyosabb állapotokhoz, például arcüreggyulladáshoz és asztmához vezethet. Harmadsorban, sok, régóta fennálló allergiás náthában szenvedő beteg gondolja úgy, hogy nincsen esélye a hatékony kezelésre; frusztráltak, gyakran depressziósak, és túlzott mértékben használnak gyógyszeres dekongesztánsokat (orrdugulás-csillapítókat), amelyek adott esetben fokozhatják is a tüneteiket.
KEZELÉS
Minden betegnek, és különösen az előbbiekben említetteknek, tudnia kell, hogy az allergiás nátha kezelésére számos biztonságos és hatékony módszer létezik.
GYÓGYSZERES KEZELÉS
A tüneti kezelés célja az allergiás náthára jellemző tünetek enyhítése. Az allergológusok főként antihisztaminokat és szteroidos orrspray-ket, illetve ezek kombinációját alkalmazzák. Ezek a gyógyszerek rendkívül hatékonyak lehetnek, hosszú ideig használhatóak, komoly káros mellékhatásuk nincsen, de nem változtatják meg az allergia hátterét. Amíg a beteg az adott allergén hatásának ki van téve, szüksége lehet a gyógyszeres kezelésre.
A legfontosabb kezelési megközelítés a specifikus allergén immunterápia. Az orvos csak így tudja megváltoztatni az allergiával kapcsolatos „immunológiai félreértést”, és véglegesen gyógyítani az allergiás tüneteket. Ebben az esetben a kezelés a subcutan (közvetlenül a bőr alatti szövetbe juttatott) injekciókkal vagy sublingual (nyelv alatt elhelyezett) cseppekkel, illetve tabletták kaltörténik.
GYÓGYSZERES KEZELÉS NÉLKÜLI MEGKÖZELÍTÉS
Ahol nincsen allergén, ott nincsen allergia. Ha a beteg teljesen elkerülné az adott allergént, nem lennének allergiás tünetei. Ez azonban a legtöbb esetben utópisztikus elképzelés; az allergének ott vannak körülöttünk, sokuk egész évben jelen van, mások pedig (pl. a pollenek) a levegőben terjednek. Célszerű tehát a lehető legtöbbet megtenni kitettségünk csökkentése érdekében, de érdemes tisztában lenni azzal is, hogy ennek a megközelítésnek a hatékonyság szempontjából vannak korlátai.
Ebben a kezelési megközelítésben az orvosok nagyon gyakran javasolják a gyakori orröblítést. Orröblítés végezhető vízzel, normál sóoldattal vagy speciális, tengervíz alapú termékkel, ami számos kóros, orrhoz köthető fertőzés, allergiás nátha, krónikus arcüreggyulladás, stb. kezelési irányelvei közé tartozik. Ennek a megközelítésnek a hatékonyságát számos kutatás igazolta, különösen azokban az esetekben, amikor a kezeléshez hipertóniás oldatokat (például tengervizet) használtak. Ideális esetben az orröblítéshez használt oldatoknak fiziológiás pH értékkel kell rendelkezniük, hogy ne okozzanak irritációt, és többféle formában kell rendelkezésre állniuk, hogy a populáció különböző korcsoportjaihoz (pl. újszülöttek, gyermekek vagy felnőttek) eljussanak.
Az utóbbi időben széles körű kutatások irányultak arra, hogy ezeket az oldatokat olyan természetes kivonatokkal (nem kémiai vegyületekkel) egészítsék ki, amelyek további jótékony hatással lehetnek az allergia okozta gyulladásokra. Számos modellben kimutatták, hogy az olyan, algákból származó kivonatok, mint például az Undaria pinnatifida és Spirulina platensis, hatással vannak az allergiás tünetekre, azok mechanizmusára, ezáltal pedig fokozzák az orröblítéses terápia hatékonyságát.
ÖSSZEGZÉS
Összegzésül elmondható, hogy az allergiás nátha egy nagyon hétköznapi, egyre gyakrabban előforduló, ugyanakkor alábecsült állapot. Befolyásolja az életminőséget és súlyosabb állapotokhoz, például asztmához vezethet. Szerencsére azonban az allergiás nátha sokféleképpen kezelhető: az immunterápia nagyon fontos, hiszen egész életen át tartó hatása lehet. A nem gyógyszeres megközelítés pedig az orröblítés módszere, aminek jelentős hatása és ígéretes jövője van.
Dr.Dimitris Mitsias MD, PhD
allergológus szakorvos (gyermek és felnőtt)
dmitsias@yahoo.com
www.mitsias-allergy.gr